Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Korzenszky Richárd

2002. március 27.

Mádl Ferenc magyar államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket első alkalommal márc. 26-án adta át a parlamentben. Az elismerést tavaly novemberben alapította az államfő. A köztársasági elnök elsőként a volt államfő feleségének, Göncz Árpádnénak, Mikes Lilla színművésznek, Baross Gábor karnagynak, Korzenszky Richárd bencés perjelnek, Pethes György természettudós professzornak, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbinak, Stéhli Ferenc gimnáziumi tanárnak és Tonk Sándor történésznek, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektorának adományozta a kitüntetést. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az erdélyi magyarság szellemi felemelkedéséért végzett áldozatos munkájával érdemelte ki az elismerést. /Magyar államfői kitüntetés Tonk Sándor professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2003. november 22.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kaffer István professzor és Korzenszky Richárd tihanyi perjel vehette át az idei Fraknói Vilmos-díjat nov. 20-án. A 2000-ben alapított díjat évente azoknak adományozza a magyar kulturális miniszter, akik munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. Az elismerést minden évben Fraknói Vilmos halálának évfordulóján, november 20-án adják át, a díj két magyar és egy magyar nemzetiségű, határon túl élő személynek adományozható. Jakubinyi György a hittudományok terén elért katolikus eredményekért, valamint az egyház és a világ közötti kapcsolatok ápolásáért, fejlesztéséért vehette át az elismerést. /Fraknói Vilmos-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2004. október 1.

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2012. november 23.

Levélbontó – Pedagóguskonferencia Kopp Mária szellemében
A többhetesre nyúló XX. Báthory Napok programsorozat utolsó rendezvényére, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen szervezett konferenciára és továbbképzésre Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceumban került sor. A Test, lélek, szellem egysége címet viselő, október végén zajló konferencia meghívottja volt a nemrégiben elhunyt Kopp Mária orvos, pszichológus, ezért Szőcs Judit, a Gál Kelemen Területi Oktatási Központ vezetője megnyitóbeszédében felolvasta Kopp Mária lányának nekrológját, amelyből megismerhették a jelenlévők az ember Kopp Máriát, aki munkája mellett családjára is tudott kellő időt fordítani. Az emlékező szavak után dr. Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy bár az Alapítvány és a Báthory Napok elmúlt 20 éve alatt nem minden évben sikerült megszervezni egy pedagógusoknak szóló konferenciát, ez a mostani már a tizenharmadik. Ezek közül néhány a Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezett orvos-továbbképzővel együtt került megrendezésre, híven ahhoz a hitvalláshoz, amit a MET vall: a nemzetegészség megteremtése – s ezt orvosok és pedagógusok csak együtt érhetik el, amint azt Gyurkovits Kálmán, a MET alelnöke is mondotta megnyitóbeszédében.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusa nevében dr. Donkó Szilvia üdvözölte a jelenlévőket. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke köszöntőjét Siposné Virág Erzsébet, a szervezet alelnöke tolmácsolta, majd átadott a megyék képviselőinek egy-egy módszertani csomagot, amely magyarországi adományként érkezett a Külhoni Óvodák Éve program keretében.
Az előadások sorát dr. habil. Kováts-Németh Mária, győri egyetemi tanár nyitotta meg A test – lélek – szellem egysége című értekezésével. Elmondta, hogy az egészségnek a testi, lelki és szellemi épség együttesét kell jelentenie, és ennek eléréséhez önuralom és önfegyelem szükséges. Tőkéczki László egyetemi docens (ELTE-BTK, Budapest) Az oktatás és művelődés jellemzői századok óta Magyarországon címmel tartott rendkívül tartalmas és sokrétű előadást, kitérve a magyar diákok századokra visszanyúló peregrinációjára, valamint arra is, hogy a megfelelő oktatáspolitika milyen sokban segíti a nemzet egészének egészségét is. Harmadik előadóként Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele beszélt az egészség (egész-ség) és pedagógia kapcsolatáról. Mint mondta, az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, több annál, és megteremtésében a pedagógiának is rendkívül nagy szerepe van. A pedagógia feladata a közösségbe való betagolás és, szükség esetén, a leválasztás, az ép csoport megőrzésének érdekében, de mindenekelőtt a legfontosabbat, az embert kell szem előtt tartania.
A program délután a Ráduly-Zörgő Éva és Keresztesi Polixéna által vezetett stresszkezelésről szóló továbbképzővel és tréninggel folytatódott. A mintegy harminc pedagógus interaktív feladatok segítségével megtudhatta, hogy a stressznek pozitív hatása is van, amely a mindennapos cselekvésre késztet bennünket, és amint a stresszt kiváltó okok, úgy a megoldások is egyénre szabottak. A rendezvény zárásakor mosolygó, szellemileg és lelkileg feltöltődött oktatók távoztak, akik bizonyára jobb kedvvel és felkészültebben folytatják a stressztől egyáltalán nem mentes munkájukat.
Széman Emese Rózsa
Szabadság (Kolozsvár)

2016. július 25.

Táborozó – „Mi egy vérből valók vagyunk”
Nyolcadik alkalommal szervezték meg az Aranka-tábort Zsobokon
Immár nyolcadik alkalommal szervezték meg Zsobokon az Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábort, amelyben idén huszonnyolc diák vett részt. Az Erdély különböző pontjairól érkezett táborozók többsége a Kolozsvári vonatállomáson találkozott, ahonnan pár kézszorítást és ölelést követően nevetve indultak Zsobokra.
Az egyórás út után megérkeztünk a zsoboki Bethesda Gyermekotthonba, ahol gyorsan berendezkedtünk, majd a helyi műemlék templomba vonultunk át. Itt Kelemen Csongor Kolozsvári lelkipásztor tartott áhítatot, kitérve többek között a „mindannyian egy test tagjai vagyunk” gondolatra, amit egyhetes együttlétünk vezérigéjének is tekinthettünk. Később Péntek János Kolozsvári nyelvész, akadémikus tartott előadást a Moldvai magyar tájnyelvről és beszélőiről. Tisztázta ezáltal a csángó elnevezés etimológiáját, valamint közelebb hozta a hallgatókhoz a moldvai magyar tájnyelvet, dialektusokat. Játékos ismerkedéssel zárult az első nap, illetve a már hagyományossá vált angyalka-bárányka játékkal, ami még inkább fokozta együttlétünk pozitív hangulatát.
A második nap szakmai előadásai sorában Farmati Anna egyetemi oktató, a Georgius Aranka Társaság elnöke a versről, mint multimediális kommunikációs lehetőségről beszélt, majd Wacha Imre tanár úr jól strukturált gondolatmenetét hallgattuk a nyelvművelésről, a nyelv és a nyelvhasználók műveléséről. Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke Foci–média–morál című előadásában az aktuális Eb kapcsán hangzottak el vélemények a 21. századi labdarúgásról. Az ebédet követően betekintést nyerhettünk az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Szervezetének világába, majd kézműves foglalkozásokon vettünk részt. Ezúttal sem mAradt ki a kalotaszegi szoba és népviselet megtekintése, Zsobok népi értékeivel való megismerkedés. Vacsora után Bordi András játékos anyanyelvi foglalkozásokkal várt bennünket, a csodás esemény közös énekléssel kezdődött és zárult. Felcsendültek ismert dalok akkordjai, de tanultunk új énekeket is.
Szerdán Korzenszky Richárd perjellel ismerkedtünk meg, akivel együtt léptünk ismét a versek világába, majd Ősz Előd levéltáros, segédlelkész előadását hallottuk a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert életéről és munkásságáról. Az önismeret és hanghasználat közötti összefüggésekről Albert Júlia Kolozsvári színművész és egyetemi oktató tartott érdekes bemutatót, ezt követően pedig akadályversenyen vett részt hat kisebb csapat. Az idei akadályverseny tematikáját a honfoglalás képezte, több érdekes, a fantáziát és egyben a tudást tesztelő próbát teljesítettünk, amelyek által közelebb kerülhettünk egymáshoz. A napot Marosán Csaba színművész Dsida estje zárta.
A csütörtöki nap kirándulással telt: ellátogattunk Tordaszentlászlóra, ahol a helyi tájházban a kalotaszegi kulturális értékeket ismerhettük meg, majd a tordai sóbánya világa, illetve a Tordai- hasadék magasra törő bércei vártak bennünket. Este ketyeréztünk és liciteztünk Kerekes Barnabás tanár úrral, az anyanyelvi játékok véget nem érő sorozata elűzte a napi fáradtságot, ami a túrázással együtt járt.
Füstös Paul, a Kolozsvári Református Kollégium 11. osztályos tanulója
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998